Wikipédia:Kiemelt szócikkek

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Kiemelt szócikkek

Ezen a lapon azokat a szócikkeket gyűjtjük, melyek már tartalmilag elérték a kiemelt szócikk szintet. A vastaggal jelöltek már szerepeltek a kezdőlapon is. Jelenleg 111 902 szócikk van a magyar Wikipédián, melyből 346 rendelkezik kiemelt státusszal.

Ha találsz olyan szócikket (vagy te magad írtál egyet), mely szerinted megfelel a kritériumoknak, és szeretnéd, hogy a legjobb lapok listájára kerüljön, javasold a Javaslatok kiemelt szócikkekre lapon, hogy a többi szerkesztő is látja, bírálhatja, jobbá teheti és szavaz rá. A kiemelt státuszt egy kis bronz csillag () jelzi a szócikk jobb felső sarkában. Félkövérrel jelezzük azokat a szócikkeket, melyek szerepeltek már a kezdőlapon.

Rövidítése:
WP:*

Kiemelt tartalmak:

Kiemelt státusszal kapcsolatos oldalak:

A kiemelésen résztvett lapokat listázó kategóriák:

Legújabb kiemelt szócikkek

Román nyelv (A kiemelt státuszt megkapta: 2008. 11. 28.)

A román nyelv (románul: limba română) az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül az újlatin nyelvekhez tartozik, és az egyesek által szintén román nyelvváltozatoknak tekintett aromán, meglenoromán és isztroromán nyelvekkel együtt a keleti újlatin nyelvek csoportját alkotja. A beszélői számát tekintve (kb. 24 millió román anyanyelvű és 4 millió nem román anyanyelvű), a román az ötödik nyelv az újlatin nyelvek között, a spanyol, a portugál, a francia és az olasz után. Az anyaországon (Románia, kb. 20 millió) kívül, a legtöbben Moldovában (2,5 millió), Ukrajnában (410 000), Oroszországban (178 000) és Szerbiában (88 000) beszélik. Délkelet-Magyarországon 8000 román anyanyelvű személy él.

(Tovább a szócikkhez…)

Liszt Ferenc (A kiemelt státuszt megkapta: 2008. 11. 28.)

Liszt Ferenc (németül Franz Liszt) (Doborján, 1811. október 22. – Bayreuth, 1886. július 31.) a 19. század egyik legjelentősebb romantikus zeneszerzője, minden idők egyik legnagyobb zongoraművésze.

Liszt rendkívül termékeny zeneszerző volt. Műveinek nagy részét zongorára komponálta, és ezek zömének eljátszásához rendkívüli technikai tudás szükséges. Alkotásainak viszonylagos ismeretlensége azzal magyarázható, hogy Liszt rengeteg darabot komponált: mintegy 400 eredeti művének zöme virtuóz zongoramű, szimfónia, szimfonikus költemény, mise. A programzene lelkes támogatója volt. Zenei átiratokkal is foglalkozott és a legbonyolultabb zenekari művekkel is megbirkózott, mint például Beethoven szimfóniái. Zongoraművei a világ minden részén elmaradhatatlan elemei a koncertprogramoknak. Zenei munkássága mellett Liszt rengeteg esszét írt különböző témákról: zeneszerzők társadalmi helyzete, műelemzések, stb.

(Tovább a szócikkhez…)

Kecskemét tömegközlekedése (A kiemelt státuszt megkapta: 2008. 11. 27.)

Kecskemét tömegközlekedése alapvetően a Kunság Volán Autóbuszközlekedési Zrt. 33 helyi autóbuszvonalából épül fel, amely kiegészül az elővárosi és helyközi buszjáratokkal, valamint a Magyar Államvasutak Zrt. 3 vasútvonalának 14 vasúti megállóhelyével, illetve vasútállomásával, továbbá 2 bevásárlóbusz-vonallal és további szerződéses buszokkal. A több mint 100 000 lakosú városban kizárólag nappali autóbuszos üzem működik, jóllehet már a 19. század végén készültek tervek a közúti villamos üzem bevezetésére.

A Noszlopy Gáspár parkban, a Kecskemét vasútállomás közelében található buszpályaudvaron lehetőség nyílik a helyi és a helyközi autóbuszjáratok, valamint a vonatok közötti átszállásra. Valamennyi helyi menetrendszerinti járat forgalomirányítását innen végzik. A városközpontban lévő Széchenyi tér megállóhely-csoport a helyi viszonylatok mintegy kétharmadának végállomása.

(Tovább a szócikkhez…)

Csernobili atomerőmű (A kiemelt státuszt megkapta: 2008. 11. 27.)

A Csernobili atomerőmű (teljes eredeti nevén: Csernobili Vlagyimir Iljics Lenin Atomerőmű, oroszul: Чернобыльская атомная электростанция имени Владимира Ильича Ленина, rövidítve: ЧАЭС, ukránul: Чорнобильська атомна електростанція імені В. І. Леніна, rövidítve: ЧАЕС) az egykori Szovjetunió, ma Ukrajna területén található nem messze a fehérorosz határtól. Kopacsi falu és Pripjaty város között, a Pripjaty folyó vizével táplált mesterséges tó félszigetein fekszik. Teljes működő kiépítettsége idején négy, egyenként 1 GW villamos teljesítményt leadó erőművi blokkból állt, valamint folyt két újabb blokk építése, amit nem fejeztek be.

Az erőmű a csernobili atomkatasztrófa – az emberi technikatörténet legnagyobb hatású, 1986. április 26-án hajnalban történt ipari balesete révén vált hírhedté.

(Tovább a szócikkhez…)

Kulin György (A kiemelt státuszt megkapta: 2008. 11. 21.)

Kulin György (Nagyszalonta, 1905. január 28. – Budapest, 1989. április 22.) magyar csillagász, számos kisbolygó és egy üstökös felfedezője, a csillagászat fáradhatatlan népszerűsítője; talán túlzás nélkül tekinthető a magyar amatőrcsillagászat atyjának.

Többek között a Magyar Csillagászati Egyesület (MCSE), ennek megszüntetése után a Csillagászat Baráti Köre (CSBK) alapítója, a budapesti Uránia Bemutató Csillagvizsgáló és a Csillagok Világa folyóirat létrehozója. Az MCSE első elnöke (1946–1949); a CSBK ügyintéző elnöke (1964–1968), majd elnöke (1968–1976) és végül örökös, tiszteletbeli elnöke (1976–1989); az Uránia igazgatója (1947–1949, 1954–1975); a Magyar Asztronautikai Társaság jogelőd szervezetének, a TTIT Asztronautikai Bizottságának első elnöke (1956–1959).

Nevét az égbolton az általa felfedezett 3019 Kulin kisbolygó és a Whipple–Bernasconi–Kulin (1942a) üstökös viseli.

(Tovább a szócikkhez…)

Cipzár (A kiemelt státuszt megkapta: 2008. 11. 21.)

A cipzár – hivatalos nevén húzózár vagy villámzár a Magyar értelmező kéziszótár szerint – mindennapos termékeken gyakran alkalmazott záró kellék. A cipzárt különféle anyagokból, kivitelben, méretben és színben készítik, mert igen sokféle területen alkalmazzák.

A mai cipzár feltalálójának Whitcomb L. Judson amerikai mérnököt tekintjük, aki 1893-ban szabadalmaztatta találmányát, eredetileg az addig gombolható férficsizmák „gyors kampós záraként”.

Az eredeti cipzár elve szerint a két szövetcsík szembenéző peremén sorakozó, eltoltan elhelyezkedő fémfogak egyik felén kis kiemelkedés, a másikon ennek megfelelő bemélyedés található. Összekapcsolódáskor ezek segítségével jön létre az illeszkedés. Záráskor a két zárlánc-sor szögben lép be a kocsiba, így történik a fogak kapcsolódása; nyitáskor fordított művelet játszódik le.

(Tovább a szócikkhez…)

Kiemelt szócikkek tematikus listája (félkövérrel a kezdőlapon szerepeltek)